Kedvenc árverési honlapomon elég gyakran pontatlanul, vagy egyenesen tévesen írják le az eladásra kínált tárgyon lévő véséseket. A leggyakoribb hibák: a közönséges monogram címernek való titulálása, illetve, egy-egy jelzést sokszor főúri, sőt, egyenesen grófi monogramnak neveznek, holott nincs is rajta (vagy nem megfelelő a) korona.
A fenti tabló segítségével ezentúl könnyen eligazodhatunk a fogalmak sűrűjében. Az A kép egy egyszerű monogram (1831, Bécs) A B kép véséséről már biztosan tudjuk, hogy egykori tulajdonosa nemes volt, hiszen a német nyelvterületen használt von szó rövidítése erről árulkodik (1834, Grác). A C képen látható monogram felett egy kilencágú korona található, vagyis ennek egykori tulajdonosa gróf volt (1865, Bécs). A címertan (heraldika) szabályai szerint a nemesség jele az öt ágú korona (ez tapasztalatlan szemlélőnek esetenként háromnak tűnhet, mert sokszor a páros ágak kisebbek, mint a páratlanok), a bárók jele a hét ágú, a grófoké a kilenc, a hercegi családoké pedig a tízenegy ágú korona. A D képen is csak egy monogramot láthatunk, még ha elég szép, díszes kivitelben is ( 1872 utáni). A XIX. század végén Mikszáth tanúsága szerint a pesti kocsisok a korona nélküli, közönséges (egyébként cirkalmas) monogramot szőlőtőkének csúfolták, és nem is igen becsülték az olyan fogat tulajdonosát, aki nem címert festetett a kocsi oldalára. Végül pedig egy grófi címer látható a tabló utolsó E jelű képén (1866, Bécs). A kilenc ágú korona itt is jól eligazít minket.
